THURZÓ LAJOS Á.I. Az iskola története

A Thurzó család




A Thurzó család a magyar történelem egyik jelentős főúri családja, amelynek tagjai a Magyar Királyság mellett Lengyelországban, Csehországban és a Német-Római Birodalomban is előkelő pozíciókat töltöttek be.

A család egyik kiemelkedő alakja Thurzó György (1567–1616) volt, aki 1609 és 1616 között Magyarország nádora volt. Róla több portré is fennmaradt, például egy lovasportré, amelyet E. Kieser készített körülbelül 1625-ben.

A család címerét is megtekintheti, amely 1607-ből származik.

A bethlenfalvi Thurzó család a 15. századtól a 17. századig a Magyar Királyság és Közép-Európa egyik meghatározó főúri családja volt. Eredetük bizonytalan; egyes források szerint Alsó-Ausztriából származtak, míg mások német eredetet valószínűsítenek. A család nevét a Szepes vármegyei Betlenfalva (ma Betlanovce, Szlovákia) birtokukról kapta.

A Thurzók a 15. század végére jelentős gazdasági befolyásra tettek szert, különösen a rézkereskedelem terén. 1495-ben együttműködtek a Fugger családdal, létrehozva a Thurzó–Fugger társaságot, amely Európa-szerte meghatározó szereplővé vált a fémkereskedelemben. E gazdasági sikerek révén a család számos birtokot szerzett a Magyar Királyság területén, többek között Árva, Szepes és Trencsén vármegyékben.

 

A család politikai befolyása is jelentős volt. Thurzó György (1567–1616) 1609-től haláláig Magyarország nádora volt, és fontos szerepet játszott a kor politikai életében. A család férfiágának kihalása után a 17. században a Thurzó név már nem szerepelt a főnemesi családok között.

 

Thurzó Lajos, a neves vajdasági magyar költő és író, 1915. július 19-én született Zentán. Bár a Thurzó család történelmi főúri ágának férfiága a 17. században kihalt, lehetséges, hogy a család más ágai tovább éltek, és így Thurzó Lajos is e család leszármazottja lehetett. Konkrét genealógiai adatok hiányában azonban ezt nem tudjuk biztosan állítani. Thurzó Lajos életműve jelentős hatással volt a vajdasági magyar irodalomra, és emlékét Zentán több intézmény is őrzi, például a róla elnevezett általános iskola és művelődési központ.

                               

 

 

A zentai Thurzó Lajos Általános Iskola története







A XIX. század végén, Zentán az oktatásügy szinte mindenhol ugyanazon problémákkal küszködött; az osztályok túlzsúfoltak, a szellőzés, fűtés, fényviszonyok és más egészségügyi követelmények leküzdhetetlen akadályoknak bizonyultak. Ám az egyre növekvő népességgel sem tudtak az iskolák lépést tartani, a bérelt épületek pedig elhanyagoltságuk folytán nem igazán feleltek meg az iskolai céloknak.

Az áldatlan helyzet megoldására 1896-ban a város kölcsönt vett fel iskolák építésére, azonban az építkezés elhúzódott, és majd csak a népiskolák államosítása (1908) után került a kérdés ismét napirendre.

A századfordulóra a város már átterjeszkedett a vasúton túli területekre. A nyomasztó lakásgondok enyhítésére 1904-ben sikertelen lakásépítési program indult, melyet csak másodszori nekifutásra sikerült tető alá hozni, s 1909 és 1910 között mintegy 450 munkásház épült fel azzal, hogy a telkek között két nagyobbat is meghagytak két majdani iskola építésére.

A községi iskolák államosítása után (1908) a város nagyszabású iskolaépítési programba kezdett (állami támogatással), s 1910-ben az állami elemi népiskolai gondnokság megküldte a város számára az iskolák elhelyezésére és építésére vonatkozó javaslatát (az előterjesztés nemcsak a városra, hanem a szállás- és tanyavilágra is vonatkozott). A javaslatot Zenta város képviselő-testülete az 1910. október 12-i közgyűlésén tárgyalta meg, s a munkástelepi iskola ügyében a következő véghatározatot hozta: „A munkástelepen építendő két iskolaépület 6-6 tanteremmel, az egyik igazgatói és szolgalakással, a másik csak szolgalakással kiépíttetnihatároztatik.”

Mivel e határozatot az illetékes minisztériumnak is jóvá kellett hagynia, illetve más hatóságok jóváhagyására is szükség volt – ami időbe tellett –, az iskolai gondnokság már a következő hónapban kérte a várost, hogy a Középső-Kertek és a munkásházak környékén egy iskolai osztály részére helyiséget béreljen. A képviselő-testület a kérést azzal utasította el, hogy amíg a minisztérium nem intézkedik az iskolák fejlesztéséről (építéséről), addig a kérdés felvetése nem időszerű.

A munkásházak közötti iskola terveit Berzenczey Domokos városi főmérnök készítette el 1911. május 18-i keltezéssel, a már korábban kihagyott egyholdas telekre. Az egyemeletes épületet úgy tervezték, hogy az iskolaudvar egyben az igazgatói és a szolgalakás udvarául is szolgált. Az iskolaépületben hat tanterem, egy szlöjdterem^[1], tanítói és igazgatói szoba, valamint az igazgató lakása nyert elhelyezést.^[2]

A másik munkástelepi iskola az 1914-ben kitört világháború miatt sohasem épült meg, s a kihagyott üres telek térként funkcionált (Szabadság tér) a közelmúltig, ugyanis jelenleg az épülő templom foglalja el helyét.

1912 elején a polgármester és a városi mérnök Budapestre utazott az új iskolák terveinek jóváhagyása végett, s az építési szerződést a minisztériummal alá is írták, melynek eredményeként egy 6 tantermes, három 2 tantermes és három 1 tantermes iskola építésére írtak ki pályázatot.

A munkástelepi 6 tantermes iskola építését Gráf Ármin vállalkozó nyerte el, aki 1912 nyarán meg is kezdte az építkezést, és az év decemberére be is fejezte.

A város által épített hét új iskolát (a városban és a tanyavilágban) 1913. május 20-án vették át és vizsgálták felül. A hét épületben 15 tanterem volt. A munkástelepi iskolán kívül Tornyoson, Keviben, Zentagunarason, Domonkos Mátyás, Rudics János és Pollák Henrik szállásán épültek fel az új iskolák.

A munkástelepi új iskolát báró Eötvös József néhai vallás- és közoktatásügyi miniszter, a népiskolai törvény megalkotója születésének 100. évfordulója tiszteletére az állami iskolai gondnokság a 94/1913. sz. határozattal Munkástelepi Eötvös-iskolának nevezte el.

1913. augusztus 23-án a zentai állami gondnokság értesítette Harsányi János tanítót, hogy a királyi tanfelügyelő szeptember elsejével az új iskola igazgatásával megbízta.

 

                    Az Eötvös iskola alaprajza és helyszínrajza

Az iskola tantestülete a tanévkezdés előtt, 1913. augusztus 31-én megtartotta első ülését, melyen a tantestület tagjai teljes létszámban jelen voltak: Harsányi János megbízott igazgató, elnök, Bubala Ignác, Gerber Károly, Latky Ilona, Mester István, Mesterné Huszár Viktória állami tanítók, továbbá Finta János római katolikus hitoktató és Kalmár Antal állami tanító, jegyzőkönyvvezető.

Ezután hivatalosan is megalakult a tanítótestület: jegyzőkönyvvezetőkké Kalmár Antalt és Bubala Ignácot választották meg, a könyvtárnok Latky Ilona, a pénztáros Gerber Károly, a szertárnok pedig Mester István lett, majd megtörtént az osztálytanítók beosztása. Az ülésen meghatározták még az órarendet, a naplók vezetésének módját, az iskolaépületben uralkodó rendszabályokat, a fegyelmi szabályozást, végül pedig döntöttek az ünnepélyes tanévkezdésről, illetve az iskola felavatási ünnepségéről, melyet 1913. szeptember 6-ra tűztek ki.

 

 

 

 

 

 

 

                   Az iskolai gondnokság határozata

           

 

 

 

 

 

  

 

                                                      Az iskola pecsétje

 

Az új iskola felavatási ünnepségéről a Zentai Friss Újság másnapi száma Iskolaavatás címmel így tudósított: „Díszes és nagyszámú közönség jelenlétében tartotta meg a tanítói kar az Eötvös iskola felszentelését. Az egyházi áldás és felszentelés után Isten áldd meg a magyart hazafias éneket zengte el a tanítói kar. Utána papi díszben Finta János tartott magas szárnyalatú beszédet, amelyben a vallás-erkölcsi alapon való nevelés szükségességét emelte ki. Ezután Veress Árpád iskola gondnoksági elnök fennkölt beszédében hazafiasságra ás hazafias nevelésre és főként munkára serkentette úgy a tanítói kart, mind a nevelendő nemzedéket. Végül Harsányi János iskola gondnok Eötvös emlékének áldozott. Jól átgondolt és tartalmas beszédben, röviden emlékezett meg a nagy hazafi életéről és munkásságáról. Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. Utána a nagyszámú közönség melynek sorai közt ott láttuk a legelőkelőbb polgárokat, élükön a városi tanács összes tagjával, régen nem látott ünnepélynek kellemes érzésével távozott. Este 9 órakor 150 terítékű bankett lesz.”

 

Az ünnepségen és a banketten egyébként más iskolák is részt vettek, s nem sokkal később, szeptember 21-én (vasárnap) a tanyavilágban is megtörténtek az iskolaavatások.

             










Meghívó az iskolaavatási ünnepségre

 

Az újonnan megnyílt Munkástelepi Eötvös-iskolába a tanévkezdéskor 504 tanuló iratkozott be, akik mindannyian a munkástelepen vagy a Középső-Kertekben laktak. Az iskolában párhuzamosan nyíltak meg az I., II., III. fiú- és leányosztályok, valamint a vegyes IV. osztály.

A tanítók beosztása a következő volt: a fiúosztályokat Gerber Károly, Mester István és Harsányi János, a leányosztályokat Mesterné Huszár Viktória, Latky Ilona és Kalmár Antal, míg a vegyes osztályt Bubala Ignác vezette.

 

Az iskolakezdéskor – az első fiú- és leányosztályban – a következő tantárgyak szerepeltek: hittan, beszéd – értelmezési gyakorlatok, számtan, olvasás-írás, ének, torna és rajz. A fiú- és leányosztályok évi tanterve túlnyomórészt megegyezett, csak az ének- és a rajzórák tanterve különbözött valamelyest.

Ízelítőként néhány tantárgy szeptember havi tantervéből:

ü  „beszéd – ért. gyakorlatok: ismerkedés, padokba helyezés, bizalomkeltés, ruhák, taneszközök rendben tartása, iskolába jövés ideje, köszönés, család- és keresztnév;

ü  számtan: a semmi és a sok fogalma, 0, 1 fogalma és írása;

ü  olvasás-írás: (fonomimikai alapon) a magánhangzók, hangoztatási gyakorlatok, írási előgyakorlatok;

ü  rajz: pont, vonal, fekvő, dűlő és álló vonalak.”

 

Egyébként a tanítók évi tantervét még szeptemberben a tanfelügyelő és az igazgató aláírásával és pecsétjével hitelesítette.

 

Röviddel az iskola megnyitását követően, október közepén Schlegel Károly királyi tanfelügyelőségi iskolalátogató szemlét tartott az új iskolában, s általánosságban dicsérettel szólt a tantestület eddigi munkájáról és az ott uralkodó egyetértéséről. A tanfelügyelő örömmel látta megvalósulni a „modern irányú nevelés-oktatást”, de a fegyelem- és rendtartással is meg volt elégedve. Tapasztalta, hogy a tanítás a „legjobb úton indult meg”, de egyes tantárgyakhoz külön-külön irányelveket adott, melyekre a jövőben ügyelni kell (pl. olvasásnál a II. osztályban a tanulók rossz szokása az utóhangkiejtés, s a véghang hangoztatásáról le kell szoktatni a gyermeket, …a tollbamondás már a II. osztályban kezdődjék meg, … fogalmazásnál a már tárgyalt olvasmány rövid tartalmát le kell íratni a tanulóval pár mondatban, …a tanuló maga javítsa írását, a hibás szavakat többször kell vele leíratni, …a számfogalmat tárgyakhoz, mennyiségekhez kell kötni stb.).

 

Novemberben a városi tanács átiratban értesítette az igazgatót, hogy 12 szülőt figyelmeztetésben, 5 szülőt pedig egyenként 1 korona büntetésben részesített gyermekeik igazolatlan iskolai kimaradása miatt.

Még ebben a hónapban megnyílt az iskola könyvtára, s a földművelésügyi miniszter 85 könyvet küldött az iskolának. Április 1-jén a tanulókat a Royal moziba vitték ismeretterjesztő kép- és filmvetítésre, ahol bemutatták a ”40 ezer mérföld vitorlával és gőzzel” című ifjúsági tudományos előadást, 100 színesben vetített eredeti negatív képpel és 12 mozgóképpel (A Vezúv, Nápoly látképe, Avilág hetedik csodája, Egyiptom, Utazás a Szentföldön, Hawaii-sziget csodái, Hongkong, Az óceán csodái, Ceylon, A világ legszebb őserdei, Vízesések Erdély bércei között, A Niagara télen stb.).

A tanév végén, június 18-tól 20-áig megtörténtek az iskolakörzeti vizsgák nagyszámú szülő jelenlétében, melyek a „legjobb eredménnyel végződtek”. Az igazgató meleg szavakkal köszönte meg kartársainak munkáját, s arra kérte őket, hogy a „hivatásszeretetet a jövőben is gyümölcsöztessék a magyar népnevelés érdekében”.

 

Az iskola első tanéve a záróvizsgák után, 1914. június 21-én du. 5 órakor nagyszabású iskolaünnepéllyel zárult: énekek, szavalatok hangzottak el, majd az igazgató mondott záróbeszédet, és kiosztotta a jutalmakat. A Zentai Közlöny című helyi újság aznapi száma is megemlítette az ünnepséget:

„A munkástelepi Eötvös-iskolában folyó hó 21-én du. 5 órakor érdekes programmú évzáró ünnepséget tart az iskola tantestülete és tanulóifjúsága. Az iskola két tanítója Kalmár Antal és Bubala Ignác ez alkalommal a földrajz és történelem köréből párbeszédeket állítottak össze, költeményeket és dalokat, melyeket az iskola 16 növendéke fog előadni. Az ünnepséget Harsányi János az Eötvös-iskola igazgatójának évzáró beszéde fogja befejezni.”

 

Ennek az évzáró ünnepségnek egyben úttörő jellege is volt, mivel ezután a többi iskola is átvette ezt a szép szokást, s az ünnepségen megjelent nagyközönség még sokáig elragadtatással és elismeréssel emlegette a nem mindennapi eseményt (Centenáriumi évkönyv, 2013).

 

 

 

 

 

  

                         Az első órarend: az 1913–1914-es tanév (fiúk)

 

 

 

  

A Munkástelepi Eötvös-iskola és tanítói kara az 1913–1914-es tanévben

 

 

A Munkástelepi Eötvös-iskola néhány pedagógusának rövid életrajza az iskola működésének kezdetén (1913–1916)

 

Harsányi János tanító, az iskola első igazgatója. 1849. szeptember 17-én született Erk községben (Heves megye). A gimnázium hat osztályát Egerben végezte. Oklevelét a Katholikus Érseki Tanítóképzőben, Esztergomban szerezte 1866-ban. A tanítói pályán 1870-től dolgozott. Volt tanító Rákospalotán és Salgótarjánban. Zentán 1876-ban kezdett tanítani. Tanítói működése mellett sokrétű társadalmi tevékenységet is vállalt: Bács-Bodrog Vármegye Községi Tanítóegyesületének választmányi tagja, az ipartanodai bizottság tagja, a zentai Dalkör titkára, az elemi iskolai ifjúsági könyvtárának könyvtárosa stb. 1889-ben helyi lapot is indított Zenta és Vidéke címmel, 1898-ban pedig a Bácskai Tanügy című közlöny (Bács-Bodrog Vármegye Tanítóegyesületének hivatalos lapja) szerkesztője. Idős korára és betegségére való tekintettel 1917. szeptember 29-vel lemondott a munkástelepi iskolai körzet igazgatói állásáról, melyet 1913. április 1-jétől töltött be, s a kisebb létszámú újvárosi Kopogi-iskola igazgatója lett.

Latky Ilona tanítónő 1885-ben született Szabadkán. Tanítói oklevelét a Magyar Királyi Tanítóképzőben szerezte Szabadkán 1904-ben. A tanítói pályán 1904-től dolgozott.

 

 

 

 

 

 Az első tantestület. A felső sorban balról jobbra: Kalmár Antal, Gerber Károly, Bubala Ignác, Mester István. Az alsó sorban: Latky Ilona, Finta János, Harsányi János igazgató, Mester Istvánné Huszár Viktória

 

Mester István tanító 1887-ben született Zentán. A Bajai Állami Tanítóképzőben nyert képesítést 1906. június 26-án, s még ebben az évben meg is kezdte tanítói működését Zentán.

Lebák Béla tanító 1865-ben született Zentán. Tanítói oklevelét Kalocsán szerezte 1885-ben. Korábban iparostanonc-iskolában tanított itt helyben. 1896-ban és 1898-ban gazdasági tanfolyamokon is részt vett.

Újházi Anna tanítónő 1887-ben született Zentán. Tanítói képesítését Kalocsán szerezte 1906-ban, s még ebben az évben meg is kezdte működését helyben.

Horváthné Herfert Amália tanítónő 1881-ben született Szegeden. Tanítói oklevelét a budapesti Ranolder Intézetben szerezte, Zentán 1913-tól dolgozott. A munkástelepi iskolába 1916 tavaszán került.

 

Az iskola százéves fennállása alatt többször is nevet változtatott. Időrendi sorrendben a következő neveket viselte:

-        Munkástelepi Eötvös Állami Elemi Iskola (1913–1918),

-        Újfalusi Iskola (1918–1920),

-        Munkástelepi Iskola (1920–1928),

-        Szent Száva Iskola (1928–1941),

-        Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola (1941–1944),

-        Szent Száva Iskola (1945–1946),

-        3. Számú Iskolaigazgatóság (1946–1950),

-        2. Számú Nyolcosztályos Magyar Tannyelvű Iskola (1950–1954),

-        Thurzó Lajos Nyolcosztályos Iskola (1954–1958),

-        Thurzó Lajos Elemi Iskola (1958–1975),

-        Thurzó Lajos Szervezeti Egység (1975–1990),

-        Thurzó Lajos Munkaegység (1990–2019),

-        Thurzó Lajos Általános Iskola (2019 – ).^[3]

 

1954 júniusában a város oktatási és művelődési bizottsága felkérte az iskolák munkaközösségeit, hogy adjanak neveket az iskoláiknak.

1954. október 13-án Svarc István megbízott igazgató aláírásával javaslat került a bizottság elé, melyben Arany János illetve Thurzó Lajos nevét ajánlották elfogadásra. A bizottság másnap a Thurzó Lajos Nyolcosztályos Iskola nevet adta az intézménynek, mely a későbbiek folyamán a költő nevét megtartva különféle iskolatípus-megnevezésekkel egészítette ki a nevet (Centenáriumi évkönyv, 2013).

 

 

 A régi és az új épület (2012-2020)

           

„Iskolák. Világítótornyok, barátom! A jövő fényjelei! Száz és száz kis magot tartalmazó gubók, belőlük fog megszületni az új, a jobb, a bölcsebb.” (Arthur Conan Doyle)

 

 

 

                              

 

 

 

 

 

                   A régi épület elülső oldala                                                   A régi épület kinti futballpályája

 

 

 

 

                                      

 

 

 

 

 

 

                  A régi “pipacsos” épület                                                             A régi iskolaudvar

 

 

 

 

 

 

 A régi iskolaépület kívül-belül

 

A centenáriumi évre, 2012. szeptember 1-én, ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a zentai Thurzó Lajos általános iskola új épületszárnyát, amelynek kialakítását a Török Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Ügynökségen keresztül a török állam támogatta.

Az új épületszárny átadása alkalmából szervezett ünnepség kezdetén Sárosi Gabriella, a StevanSremac Általános Iskolaközpont igazgatónője, majd Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere és Emrah Ustaömer, a Török Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Ügynökség képviselője köszöntötte. Ft. Nagy József főesperes megáldotta az új épületszárnyat, majd Sárosi Gabriella, Ceglédi Rudolf és EmrahUstaömer ünnepélyesen átvágták a szalagot.

Az új épületrész rendkívül nagy jelentőséggel bír az intézmény számára, ugyanis ezzel lehetőség nyílik arra, hogy minden tanulót megfelelően felszerelt tantermekbe, megfelelő körülmények között helyezzenek el. Az új szárnyban hat tantermet alakítottak ki, amelyek közül négyben az intézmény sajátos nevelési igényű diákjai számára szervezik meg az oktatást, a másik kettőben pedig szaktantermeket alakítottak ki: az egyikben a médiaterem, a másikban pedig a fejlesztő foglalkozások szaktanterme kapott helyet.

Az igazgatónő elmondása szerint a legsürgetőbb feladatnak a gyakran beázó tetőszerkezet megjavításának kellene lennie, de a külső felújítására is igen nagy szükség mutatkozik, ám mivel az épület előzetes műemlékvédelem alatt áll, a régi szárnyat csakis a műemlékvédelmi intézet engedélyével és felügyeletével tudnák rendbe tenni.

Hála Istennek, iskolánknak erre sem kellett túl sokáig várnia. 2017-ben önkormányzati forrásból felújították az iskola homlokzatát. Majd 2019-ben az újabb munkálatok legnagyobb részét a Köztársasági Nagyberuházási Igazgatóság támogatásából pénzelték. A munkálatok során teljesen, az alapokig lecsupaszították az ódon épületet, amelynek homlokzatán – Vajdaságban talán egyedülállóan, a múlt század eleji magyar címert is helyreállították. 2020-ban befejeződött a közel 3500 négyzetméter alapterületű zentai Thurzó Lajos Általános Iskola külső és belső rekonstrukciója. Az épület 34 tanteremmel és egy tornateremmel is rendelkezik. Az iskolában 64 dolgozóval, jelenleg 409 diák oktatása folyik. A felújítás a nemrég átadott, teljesen új, korszerű gázkazánnal tekinthető befejezettnek, melyet tartományi támogatásnak köszönhetően szereztek be. A több évtizede használt kazán cseréje után költséghatékonyan tudják megoldani az intézmény fűtését.A munkálatok befejeztével az intézmény olyan oktatási központként működhet majd, amely minden szempontból megfelel a huszonegyedik századi követelményeknek és eleget tesz a kor kihívásainak is. (VMSZ, 2012)

A Magyar Nemzeti Tanács pályázata révén a tantermekbe új székeket és asztalokat sikerült venni, mivel az eddigiek már eléggé elhasználódottak. A tantermeket a tervek szerint laptoppal vagy számítógéppel is ellátták. Minden teremben biztosítottak internet- és televíziócsatlakozást. Korábban már vásároltak televíziókészüléket, hogy azoknak a számítógépekre való csatlakoztatásával is hozzájárulhassanak az oktatás minőségének javításához.

 

 

 

 

                             

 

  

                     Mozgáskorlátozott feljáró                                                     Az új iskolaudvar éjszaka                        

 

 

 

 

 

                                                            

   Az új iskola
















Iskolánk valóban állja a sarat, már hosszú-hosszú ideje. Más zentai iskolákból szinte állandó jelleggel ide küldték a reménytelen eseteket, bármilyen fogyatékossággal élő gyermekeket, akikkel nem tudtakmit kezdeni, a csonka család gyermekeit, roma gyerekeket, szociális eseteket és még sorolhatnám. Így elterjedt egy olyan hír, miszerint, aki a ”thurzós” volt, az az életben nem viszi sokra! Hogy ezt azonnal meg is cáfoljam, íme néhány név, akik igenis sokra vitték: Dr. Körmendi Ferenc atomfizikus, Barsi Lajos matematikatanár, Mezei Erzsébet képzőművészet szakos tanár, a Zentai Képzőművészeti Alkotóműhely megalapítója és vezetője, Szabó Palóc Nándor birkózó. Szőnyegre lépett az 1988. évi szöuli és az 1992. évi barcelonai olimpián. Az 1987. év az egyik legsikeresebb volt számára, hiszen a franciaországi Clermont-Ferrand-ban ezüstérmet szerzett a világbajnokságon, és megnyerte a Szíriában rendezett földközi-tengeri játékokat. Törtei József birkózó, többszörös országos bajnok, Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes és az 1988-as szöuli olimpia bronzérmese. Recskó Emma szerb, mint környezetnyelv tanárnő, a Bajnokok Ligájának harmadik helyezettje pingpongban, Varga Tamás színművész, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója,a Külhoni Magyarságért Díj egyik nyertese. Nem is beszélve az egykori tanulókról, akik szinte az egyetem befejezése óta ebben az iskolában dolgoznak, nevelnek, oktatnak és művelik a jövő nemzedékeit.




---

[1]Szlöjd: svéd eredetű szó, mesterségbeli, kézügyességi foglalkozásiskolában

[2] A Munkástelepi Eötvös-iskola alapításáról és első tanévéről szóló rövid tanulmány forrásanyagát a Zentai Történelmi Levéltár bocsátotta rendelkezésre, illetve digitalizálta.

[3]Az iskolák szétválásáról szóló, Zenta Önkormányzatának a hivatalos okmányából (2019)